Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Pallas-Akadémia Könyvkiadó a csíkszentgyörgyi születésű Márton Ferenc festőművész (1884–1940) monográfiáját tervezi megjelentetni. Kérik mindazokat, akik a néhai festő műveiből őriznek, vagy családi kapcsolatairól felvilágosítást tudnak nyújtani, jelentkezzenek a Csíki Székely Múzeum titkárságán a 0266–372024-es telefonszámon vagy az info@csikimuzeum.ro e-mail címen.
Az önkormányzat szándéka szerint az idei városnapokra jelenne meg a Márton Ferenc kötet, melynek összeállítására Murádin Jenő, Sümegi György és dr. Zombori István művészettörténészeket kérték fel – tudtuk meg Antal Attila alpolgármestertől. Az elöljáró kihangsúlyozta, hogy ezzel folytatják az előző évek gyakorlatát, vagyis a székely festőiskola nagyjai életrajzának és életművének publikálását. Céljuk, hogy ezáltal az alkotói pályákat a szakembereken kívül egy szélesebb réteg is megismerhesse. Nagy Imre és Nagy István után, akikről szintén monográfiát jelentettek meg, és tiszteletükre emlékkonferenciát szerveztek, idén a kevésbé ismert Márton Ferencet szeretnénk visszahozni a köztudatba. A Csíki Székely Múzeumnak rendkívül jelentős gyűjteménye van a csíkszentgyörgyi születésű alkotó munkáiból, a tervek szerint ennek egy részéből nyílik emlékkiállítás.
Márton Ferenc magyarországi vonatkozású alkotásait a művészettörténészek már feldolgozták, Csíkszeredába a húsvéti ünnepek után érkeznek, hogy a Csíki Székely Múzeumban lévő hagyatékot is leltárba vegyék. Azért szeretnék a magántulajdonban lévő alkotásokat is felkutatni, hogy minél alaposabb legyen a festőművész, szobrász, grafikus életművét feldolgozó művészalbum, a munkákat ugyanis lefotózzák, és a reprodukciójuk is megjelenik a kiadványban. „A csíki székelység három kiemelkedő jelentőségű festőt tart számon, akik nagyjából a két világháború közti időszakban éltek, vagy egy kicsit tovább tart – egészen a múlt évszázad hetvenes éveiig nyúlik – életpályájuk. Nagy Imréről, Nagy Istvánról és Márton Ferencről van szó, ők a klasszikus jelentőségű alkotói ennek a közösségnek. Amíg Nagy István és Nagy Imre életművét több monográfia is taglalja, addig Márton Ferencről jelentősebb írás nem készült. Márton Ferenc 1884-ben született Csíkszentgyörgyön, és 1940-ben hunyt el Budapesten. Az első világháborút végigharcolva, több száz rajzot készített, ennek egy jelentős része található a Csíki Székely Múzeumban, más alkotásai a budapesti, illetve a bécsi hadtörténeti múzeumokban találhatók.
A háború után részben a festményeivel, de főképp a grafikáival keltette fel a művészetkedvelők érdeklődését. Más jellegű munkákra is vállalkozott, például ő készítette a Szegedi Fogadalmi Templom mozaikdíszítését, amely többéves nagyszerű alkotás. Vagy beszélhetünk még a gyöngyösi templom falképeinek egy részletéről, de köztéri szobrokról, sőt festett üvegablakokról is. Szóval egy mindenhez értő, igazi székely alkat volt. Ami még pályája kezdetén ráterelte a figyelmet, az a két hatalmas kompozíciója: a Gátkötő csíki székelyek és az Erdőirtás Csíkországban. Ezek a festmények – a szecesszió késő vonulatához tartozó alkotások – a pesti Műcsarnokban meg egy müncheni kiállításon is nagy sikert arattak, gyakorlatilag ezek írták be Márton Ferenc nevét a köztudatba.
A csíkszentgyörgyi alkotó rendkívül termékeny volt, nemcsak a világháború frontjait, hanem a két világháború közti időszakban rengeteg Magyarországon történt eseményt örökített meg a rajzaival. Ez a hagyaték 1940 óta először fog a nagyközönség elé kerülni ez év augusztusában Csíkszeredában. Márton Ferenc munkái – néhánytól eltekintve – ugyanis azóta nem voltak kiállítva. Ez a kiadvány, amelyen most Sümegi György, valamint dr. Zombori István kollégáinkkal közösen dolgozunk, azért fontos, mert Márton Ferencről eddig nem jelent meg alapos életrajzi írás. Néhány újságcikkről, meg egyéb írásról tudunk, de azok igazán nem jöhetnek számításba” – fejtette ki lapunknak Murádin Jenő művészettörténész.
Szőcs Lóránt
Csíki Hírlap
Új komment