Merj hozzászólni!!!

Ez itt a község szócsöve, kiálts bele Te is...!!! Várjuk témajavaslataidat!

Képek

Új komment

Mit érdemes tudni egy közösségnek a közösségről?

“Egy teljesítményt csak úgy lehet elérni, ha nem a versenytárs legyőzését tűzik ki célul, hanem keresik az együttműködés, a kooperáció új tereit, amivel az erőforrások körét bővíthetik, s ezzel a megújítás formáit is szélesíthetik.” Rechnitzer János

Kovács János álláskereső története

2009.03.09. 09:00 Nyirő Gergő

A következő kis történetet azért osztom meg a kedves olvasóval, mert rengeteg hasznos információval szolgáltat a ma emberének. Egy modern mese a mai, modern fogyasztói társadalomnak.

 „Kovács Jánost pontosan reggel 6 órakor ébresztette órája (made inChina). Amíg a kávéfőzője (made in China) a reggeli kávét (product ofBrasilia) csepegtette, lezuhanyozott, a hajszáritóval (made in Taiwan) megszárította a haját, a villanyborotvájával (made in China) megborotválkozott. Egy pólót (made in India) és farmert (made in Singapore) húzott. Lábait sportcipőbe (made in Korea) bujtatta. A kenyérpirítójából (made in Philippines) kinyert pirítóst reggelizett, majd menedzserkalkulátorán (made in Mexico) megnézte aznapi feladatait. Az óráját  (made in Switzerland) beállította a rádió (made in China) alapján, beült autójába (made in Germany) és mint már hónapok óta, álláskeresésbe fogott. Az ismét eredménytelen nap végén János hazament, papucsot (made in China) húzott, fogott egy üveg bort (made in France) és bekapcsolta tévéjét (made in Japan). Amíg a brazil sorozatot nézte, elgondolkodott, miért nem talált ma sem egy jól fizető magyar munkahelyet...Napi gazdaságtan, egyszerűen. "Made in China" - olvashatjuk nap mint nap. Cipőnket, ruhánkat, elektronikai berendezésünket, sőt lassan már a gyerekünket is Kínában csinálják.

Az a tény, hogy ezek a roppant ízlésesen és igényesen elkészített termékek általában az első használat után tönkremennek, végtelen örömmel tölthet el minket, hiszen az újabb termék megvásárlásával ismét hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a kétmilliárdnyi szorgos kéz egyike félmaréknyi rizs értékű fizetéssel teljen meg. Azonban mielőtt még elérzékenyülnénk saját magunk önzetlen jóságától, nézzünk szét egy kicsit a környezetünkben. Nézzük meg, miért lett munkanélküli Kati néni, a varrónő, miért lett 34 évesen rokkantnyugdíjas a Feri, miért akasztotta fel magát a gazdálkodó Józsi bá', vagy miért turkál ott a kukában az a büdös hajléktalan? Nem a kínaiak miatt, hanem miattunk. Mert spórolunk. Mert azt hisszük, hogy spórolunk. Nem nézzük, kaviár vagy kutyaszar van e az üvegben, azt vesszük meg, amelyik két forinttal olcsóbb. Legszívesebben saját anyánkat is eladnánk és vennénk helyette egy akciós energiatakarékos takarítógépet.. Mert az kevesebbet fogyaszt. Kati néninek soha sem fájt a foga a munkanélküli segélyre. Nem is kapott belőle egyetlen fillért sem, míg működött a varroda. Azonban hiába varrtak szép és jó minőségű ruhákat, nem kellett az embereknek. A takarékoskodók számára túl drágák voltak a kínaiban és turkálóban kaphatókhoz képest, a menők pedig csak nem vesznek meg olyat, amire nem az van ráírva, hogy London. Így aztán hamarosan érkezett egy udvarias német úriember, aki nagylelkűen megvásárolta a gyárat. Azon persze nincs mit csodálkozni, hogy szép lassan csődbe ment a varroda, hiszen a német már régóta foglalkozott ruhákkal Németországban is. Érthető, nem akart konkurenciát saját magának.

Feri kőművesnek tanult. Olyan szép egyenes falat tudott rakni, hogy még az igazgató is csodájára járt. Dolgozott itt-ott feketén, de normális munkát sehol sem talált. Miért is lenne szükség kőművesre, ha építkezés is csak ritkán van? Így aztán egyik barátja tanácsára leszázalékoltatta magát. Félreértés ne essék, még mindig fél kézzel pakolja a negyven kilos betongerendákat, de valamiből meg kell élni.

Józsi bá' nem volt depressziós, nem volt szerelmi bánata, cask tíz millió forintos adóssága. Nem. Nem ivott, nem játékgépezett.. Sokkal rosszabb: teheneket tartott, és gabonát termesztett. Azért kellett a pénz, hogy gazdasági épületeket építsen, gépeket vegyen. De nem kellett az embereknek a gyógynövényt legelő teheneiből fejt finom tej, mert inkább a bevásárlóközpontban kapható reggeli italnak becézett hulladék anyagokból készült kotyvalékot itták.. Istenem, olcsóbb volt. Meg egészségesebb is, hiszen Józsi bá' is a tej miatt halt meg.

Fúj, büdös hajléktalan, hogy lehet ide engedni az utcára, rontja a városképet, elriasztja a turistákat, összehugyozza a padokat! Igen ám, de a büdös hajléktalan nem egy természeti jelenség . Nem valami varázslat következtében keletkezett, hanem rendes átlagos emberből vált büdös hajléktalanná. Hiába kergetjük el, zárjuk be, ha nem látjuk, akkor is büdös hajléktalan marad. És még mi sértődünk meg, ha az alamizsnánkat piára költi. Ha egy tíz éve totálkáros autóba eszeveszettül öntözzük a benzint, majd megpróbáljuk beindítani, van-e értelme megsértődnünk azon, hogy a járgány nem akar normálisan működni? Oké, de mi közöm van nekem ezekhez? Jól fizető állásom van, új kocsim és szép lakásom. Ez igaz, viszont egy kicsike kis közöm mégis van. Méghozzá az, hogy ez az egész mind-mind miattam van..

Ugyanis ha a Kati néni által varrt ruhát veszem meg, nem megy tönkre a varroda és neki is megmarad a munkahelye. És ha Kati néninek megmarad a munkahelye, össze tud gyűjteni annyi pénzt, hogy építtessen Ferivel még két szobát és egy fürdőszobát a szoba-konyhájához. Így Ferinek sem kellene a rendes fizetés helyett a kevéske rokkant nyugdíj. Ráadásul ha Józsi bá' által termelt tejet iszom, nem csak egy halottal lenne kevesebb, de még egy büdös hajléktalannal is, aki régen a mezőgazdaságban dolgozott, és akit most is alkalmazna Józsi bá'. Így a büdös hajléktalan már nem lenne se büdös, se hajléktalan.

És hogy nekem ebből még hasznom is lenne? Nem meglepő, hiszen ezt a sok szerencsétlent mind az én adómból tartja el az állam, így ha dolgoznának, nemhogy nem kerülnének semmibe, de még ők is bevételt jelentenének az országnak.  A több bevételből pedig több utat, iskolát, parkot, templomot, uszodát és kórházat lehetne építeni, ami számomra is egyértelműen hasznos lenne (ám többet is lehetne belőle lopni, ami persze koránt sem lenne hasznos).

Ezek után érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon az a termék olcsóbb-e, amelyiknek kisebb szám van az árcetlijén, vagy az, amelyikre az van ráírva, hogy "Made in Hungary".”

 

 És most érdemes végiggondolnunk, hogy mi kit támogatunk, amikor vásárolni indulunk. Mit tartunk fontosabbnak, hogy 20 banival olcsóbb tejet vegyünk le a polcról, amelyik már körbeutazta a fél Világot, és élő füvet sem látott tehéntől ered, vagy levesszük a drágább, de helyi tejet, amelyik egy  boldog,  gyógynövényekben és vadvirágokben gazdag reglőinken legelt tehéntől származik, és a szomszéd Jánosbácsi ápolta gondozgatta...?

Ehhez kapcsolódóan szeretnék a „Jánosbácsiknak” segítségére lenni, azzal, hogy a képek alatti hasznos linkek közé felraktam egy „Élelmiszer biztonsági és higiéniai előírások kistermelők számára” című pdf formátumú dokumentumot. Ezt hozzáértő szakemberek szerkesztették azon kistermelők számára, akik feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tudnak dolgozni és gyarapodni az Európai Unió szabályainak betartása mellett?
           Arra kérném a kedves olvasókat, hogy amennyiben tehetik töltsék le, ugyanis minden bizonnyal kevés gazda használja a világhálót. A termékeik megvásárlása mellett ezzel is segítsük a még megmaradt, helyi termelőinket azzal, hogy megmutatjuk nekik ezt a kis kiadványt. Bátorítást kaphatnak belőle, ugyanis az Európai Uniós szigorú szabályoknak is megvannak a kiskapui, amit ha kihasználnak, ugyan úgy termelhetnek továbbra is, mint századokkal ezelőtt őseink. Ezeket a kiskapukat mutatja meg a kiadvány. 

 

Okos vásárlást!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csikszentgyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr82990716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

balettka · http://kovisara.wordpress.com 2009.03.22. 07:10:36

"élő füvet sem látott tehéntől" :) ez tetszett!
a tegnap házisajtot, túrót vettünk a piacról.

inszlolo85 2009.04.03. 01:01:47

Tökéletesen egyetértek a fenti cikk irójával. Valóban hajlamosak vagyunk mellőzni potenciáljainkat, alárendelve magunkat a globalizációval járó új, dizájnos, de sokkal egészségtelenebb fogyasztási cikkeknek. Példaértékünek tekinthető, a hasonló figyelemfelhívás és segítségnyújtás a kistérségünkben élő gazdák irányába, de ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem elegendő. Meggyőződésem és javaslatom, hogy a kistérségünkbe, de leginkább a községünkben tevékenykedő gazdák sokkal kézzelfoghatóbb segítségre szorulnak. Ezen a téren hála vagy sajnos lehet gondolni számtalan segítségre szoruló területre,a pályázati lehetőségek ismertetésétől egészen a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítését elősegítő szervezetig, érdekképviseletig és így tovább.Még egyszer hangsúlyoznám a kézzelfoghatóbb segítséget, hisz ez a fontos, elmondani a gazdáknak a saját nyelvén, hogy know-how, persze ehhez segítő háttér és nem utolsó sorban önzetlen összefogás szükségeltetik Csíkszentgyörgy Község minden gazdájától, lakójától. Az óra ketyeg, az idő tehát telik, de előremozdulás nem érezhető.Statikus fejlődés nincs.Itt nem érvényesíthető pozitívan a lassú víz partot mos teória, mert ha nem állunk biztos talpakra, a partmosással együtt elsodor a globalizáció és az uniós szabályzatok erőteljes hulláma.

Incze Lóránt, Pottyand
süti beállítások módosítása