Merj hozzászólni!!!

Ez itt a község szócsöve, kiálts bele Te is...!!! Várjuk témajavaslataidat!

Képek

Új komment

Mit érdemes tudni egy közösségnek a közösségről?

“Egy teljesítményt csak úgy lehet elérni, ha nem a versenytárs legyőzését tűzik ki célul, hanem keresik az együttműködés, a kooperáció új tereit, amivel az erőforrások körét bővíthetik, s ezzel a megújítás formáit is szélesíthetik.” Rechnitzer János

Gál Sándor életrajza: üzenet Nápolyból, 1861-ből (könyvismertető)

2008.07.15. 07:03 Nyirő Gergő

Furán hangzik mindenképp: van egy olyan könyv, amelyik Nápolyban, Csíkszentgyörgy egyik nagy szülöttjéről íródott. Ráadásul a kötet, a Vezúv alatti nyomdából 1861-ben került ki. És majdnem 150 évnek kellett eltelnie, hogy az említett, olasz nyelvű könyv elérhető legyen azoknak: a székelyeknek, akikről lényegében íródott.

Szőcs János, csíkszeredai történész 2001-ben már felhívta a figyelmet a könyvre, amelyiknek címe: Biografia di Alessandro Gál. Minden valószínűség szerint a kötet létezésére ekkor derült fény, először kiadása után.

A könyv fordítója, a cikket jegyző fiatalember, mindettől függetlenül talált a kötetre az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol az ,,Olasz-székely kapcsolatok” című szakdolgozatának az ügyében kutakodott. A nevezett példány, mikor a kezébe került, nyilvánvaló volt, hogy azt még soha, senki nem olvasta el, az eltelt 140 év dacára, mivel az ívek még vágatlanok voltak.

Hogy miért Nápolyban született a könyv? Gál Sándor a 48-as forradalom után emigrálásra kényszerült: előbb német tartományokban szervezkedett, aztán Angliában és Törökországban. Utóbbi helyen már Kossuth megbízásait teljesítette, majd Itáliába kerülve, alighanem meghasonlott a magyar katonák ottani helyzetét látva (a helyi hatóságok a brigantik ellen küldték őket, mely brigantik gyakran – nem minden esetben – az olasz egység ellen szembeforduló derék emberek voltak). Gál ellenszegült Kossuthnak, aki Nápolyban letartóztattatta, ahol börtönbe került. A könyv ebben az időben íródott: vagy Gál maga írta, vagy a könyvet amúgy jegyző három magyar (Schneider Antal, Halász Sándor, Viola Károly) lehet a szerző, azonban előfordulhat az is, hogy Gál tollba mondta talján írástudóknak. Utóbbi komoly lehetőség, hiszen a székelyföldi földrajzi nevek nyomdai megjelenése alig-alig emlékeztet az eredetire (pl. Karomszeh, Karamsrek, Haramscek… = Háromszék).

És hogy miről szól a könyv, mintegy, 170 oldala? Gál fiatalkora, illetve 48-ig tartó pályafutása mindössze pár oldalt foglal el. Aztán a magyar kormánytól kapott megbízása, a székelyek toborzására, már sokkal nagyobb teret kap, aztán a forradalom eseményei, személyes hangú csataleírások ugyancsak bőven helyet kapnak: pontosabban, ez az időszak, a könyv törzsanyaga. Hogy Gál maga volna a szerző, arra utalnak azok a történetek, azok a sorok, amelyek például a Bem apóval történt, néha szellemes, néha gondterhes beszélgetéseket örökítik meg. Például a kökösi és a szemerjai csata leírása is rendkívül életszerű, akárcsak például a szeredai vár bevétele. De a könyv adalékokkal szolgál a Nyerges tetői csatával kapcsolatban és Gábor Áronról is közöl anekdotát (a könyv végén név- és helymutató segíti a tájékozódást).

Gál szemszögéből jelenik meg 1848 története, a magyar hadvezetés vélt vagy valós hibáinak taglalása igen gyakran felmerül, és valamennyi felvetett kérdésre Gál megadja a maga válaszait, amelyek valamennyi esetben feltétlen elkötelezettségének bizonyítékai. A szakmai lektorálás során, igen gyakran segített Egyed Ákos bácsi (A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig szerzője), illetve Csikány Tamás hadtörténész. Megjegyezték, hogy a tényeknek nem minden esetben felel meg a könyv, időpontok, seregek, ágyúk létszáma gyakran nem stimmelnek, amire magyarázat lehet az eltelt bő 10 esztendő a forradalom és a nápolyi lét között, illetve a körülmények, hiszen börtönében, aligha volt lehetősége, például, a forrásoknak utánanézni.

Gál Sándor az, aki a háromszéki önvédelmi harc eldőlte után, Zsibóig vezeti vissza a létszámában egyre fogyatkozó honvédeket; ez az út Erdélyen át, az osztrák és orosz csapatok állandó fenyegetése, támadása közepette, Gál egyik legelismertebb haditette.

Lépésről-lépésre be van mutatva a könyvben, milyen viszontagságok közepette jut el 1849 szeptemberétől Hamburgba, majd Londonba, illetve Isztambulba. Ottani tevékenységéről jó pár oldalon beszámol.

Továbbra is nyitott kérdés marad, Gál személyes sorsa a szabadulás után, illetve sírjának holléte.

 

A könyvvel kapcsolatosan bármilyen kérdésre szívesen válaszolok: Zágoni Zsolt: zsoit@freemail.hu

 

A könyv amúgy megvásárolható a Pallas üzletében: Csíkszereda - 530210: Petőfi u. 4 sz., tel.: 0266-371036

Zágoni Zsolt

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csikszentgyorgy.blog.hu/api/trackback/id/tr21568703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása